Van a mai társadalomnak egy olyan része, akik szenvedélyesen szeretik és élvezik a hivatásukat, a változatos hétköznapjaikat, a szakmájukkal járó életvitelt, ráadásul Magyarországon élnek és alkotnak. Ők azok, akik tudják, hogy az emigrálás és a multikatonaság nem az egyedüli út a boldogulásra.

Ahogy jártunk-keltünk nyitott szemmel kis hazánkban, azt tapasztaltuk (mint ahogy anno saját magunkon is), hogy a középiskolások túlnyomó részének semmi terve nincs a jövőjére nézve, pláne nem hazai viszonylatokban.

Éppen ezért arra gondoltunk, mi lenne, ha a jövő generációhoz is eljutna az a fajta pozitív szemlélet, az a szabad életérzés, amit mi, nap mint nap tapasztalunk? Mi lenne, ha az oktatás újraértelmezéseként, a diákok ...