Magyar fiatalok és a vállalkozási kedv
Ez a mostanában egyre nagyobb figyelmet kapó, ám túl sokpozitívummal nem kecsegtető téma lett a szakdolgozatom kutatásának tárgya.
Miért is erre esett a választásom?
Tanulmányaim és munkám során is számtalan fiataltól hallomazokat a mondatokat, hogy „itthon nincsenek lehetőségek”, „külföldre kell menni”, „Magyarországon csak a kapcsolatok számítanak”, és még hosszan lehetne sorolni.
Engem feldühítettek és most is feldühítenek ezek a kijelentések, melyek mögött érzem az oly jellemző, és le nem vetkőzhető pesszimizmust, az oktatási rendszer hatalmas hiányosságait, a fiatalok céltalanságát és a sültgalambravárás tipikus állapotát is.
Kíváncsi lettem, hogy mi áll ezen mondatok mögött, milyen jövőképük van itthon a fiataloknak (ha van egyáltalán) és hogyan viszonyulnak egy saját vállalkozás beindításához, amivel ők maguk teremthetik meg saját lehetőségeiket.
A fiatalok motivációinak vizsgálatánál felhasználtam az elmúlt évek idevágó országos, reprezentatív kutatásait, de végeztem primer online kérdőíves megkérdezést is.
Először nézzük meg, hogy milyen eredmények születtek az országos felmérésekből.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének 2014-es felmérése alapján alacsony (35%) a magyar fiatalok vállalkozási hajlandósága. A megkérdezettek többsége kockázatkerülő, 59 százalékukat a csődtől való félelem tartja vissza attól, hogy vállalkozást indítson.
A kockázattól való félelem mellett fontos probléma az önbizalom hiánya, ami pedig összefüggésben lehet az oktatás hiányosságaival is: a fiatalok döntő többsége nem vett még részt vállalkozói képzéseken vagy üzleti, vállalkozói készségfejlesztő tréningeken; nagyjából ugyanekkora arányban vannak azok, akik nem voltak még kapcsolatépítő rendezvényen, egyéb üzleti tanácsadáson vagy mentorálási programban. Az oktatásból hiányzik a gyakorlati útmutatás, legtöbb esetben még az oktatók sincsenek tisztában a magyar sikertörténetekkel és a vállalkozás gyakorlati oldalával.
A Bridge Budapest 2014. évi, országos, reprezentatív felmérése szerint a 20-35 éves korosztály körében még soha nem volt ilyen mértékű a bizonytalanság a jövőjüket illetőleg, mégis, a megkérdezettek több, mint fele itthon képzeli el jövőjét.
Saját kutatásom egy online megkérdezésen alapszik, aminek célja az volt, hogy felmérjem a fiatalok vállalkozási hajlandóságát, azon belül pedig azt, hogy melyek a motivációs tényezők egy saját vállalkozás beindítása esetén, illetve mi hátráltatja őket ebben.
Lehetőségeimből és ismeretségi körömből adódóan a kérdőívet elsősorban a BGF és a Corvinus hallgatói körében tudtam terjeszteni, amiből nyilvánvalóan következik, hogy a minta nem tekinthető országosan reprezentatívnak. A kérdőívet 101 fő töltötte ki, amiből pedig az következik, hogy sok esetben az eltérések hibahatáron belül vannak.
Arra a kérdésre, hogy tervezik-e saját vállalkozás indítását, 22-en válaszolták, hogy 2-3 éven belül, 35-en pedig 10-15 éven belül szeretné elindítani. 41-en nem szeretnének vállalkozni, de el tudják magukat képzelni egy vállalkozásban, és mindösszesen 3-an válaszolták azt, hogy semmi esetre sem vállalkoznának. Elmondható tehát, hogy a válaszadók 55 százaléka szeretne vállalkozást indítani, és bizakodásra okot adó tényező, hogy további 40 százalék sem veti el teljesen a saját üzlet gondolatát.
Forrás: saját szerkesztés
Arra a kérdésre, hogy mi motiválja őket a vállalkozásindításra, az 57 fő között a legnépszerűbb válasz azönmegvalósítás, kreativitás kibontakoztatása volt (47 fő), utána következett az önállóság, szabadság (45 fő) és a jövedelem növelése, kiegészítése (35 fő). Kiemelendő, hogy kényszerből senki nem lenne vállalkozó.
Azoktól, akik vállalkozás beindításában gondolkodnak, megkérdeztem, hogy milyen lépéseket tettek ennek érdekében. A válaszokból kitűnik, hogy a többség még nem tett semmit a beindítás érdekében (25 fő), vagy csak az üzleti ötletek mérlegelésénél, átgondolásánál tart (25 fő).
A vállalkozni vágyók leginkább azt tekintették akadálynak (27 fő), hogy nem tudják előteremteni a kellő mennyiségű tőkét, illetve 20-20 esetben a kockázatvállalást és a túl sok adminisztrációt, jogi problémákat, valamint 19 esetben a túl erős versenytársakat.
Forrás: saját szerkesztés
Az akadályozó tényezők mellett arra is rákérdeztem, hogy mik segíthetnek legyőzni a vállalkozás indítása miatt érzett félelmet. A vállalkozni vágyók szinte minden segítséget kihasználnak, a legnépszerűbb azinspiratívabb környezet, a vállalkozókkal való találkozás (31 fő). 28-28 említést kapott a gyakorlatiasabb oktatás, felkészültebb tanárok és a mentorprogramok lehetősége.
Számomra bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezettek fele tervezi, vagy legalábbis gondolkodik saját vállalkozás indításán. Pozitívumként értékelem azt is, hogy a vállalkozni vágyók önmegvalósításként tekintenek a vállalkozásra, és nem kényszerként.
Ami azonban sajnálatos, hogy a megkérdezettek közel fele nem tett még semmit a vállalkozása beindítása érdekében, ami jelentheti, hogy a megkérdezettek csak álmodoznak és légvárakat építenek, de persze adódhat abból is, hogy a válaszadók 90 százaléka még felsőoktatásban tanul, tehát egyelőre nem a vállalkozásindítás a fő gondja.
Azok között, akik tervezik a vállalkozást, fő problémaként a tőkehiány, a kockázattól és bizonytalanságtól való félelem, valamint a túl sok adminisztráció és jogi probléma jelent meg. A válaszadók elkötelezettségére, ambícióira utal azonban, hogy már az inspiratívabb környezet, és a vállalkozókkal való találkozási lehetőségek, az esetleges mentor-programok is nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy a félelmeik csökkenjenek, és nem támogatásokban vagy kedvezményes hitelekben látják a kiutat.
Tehát van létjogosultsága az olyan kezdeményezésnek, mint az ’Így dolgozunk mi’, amivel többek között pont azt az űrt szeretnénk betölteni, ami hiánycikk a fiatalok életében –lehetőségeket feltárni előttük, más perspektívából megközelíteni a jövőjüket és összekötni őket olyan inspiratív vállalkozókkal, szakemberekkel, akik képesek utat mutatni számukra.
Ezért is startolt el 2014 szeptemberében, középiskolások körében a ’Mi a te sztorid?’ projekt, ahol a diákok néhány fős mentoringcsoportban megtalálhatják azt, hogy miben tehetségesek igazán, és felfedezhetik azt, hogy tehetségükre, álmaikra hogyan lehet üzletet építeni és megteremteni a saját lehetőségeiket.
Tehát van remény. :)
Iklódi Dóra